Oltási Programok

Kutyaoltási sor

2 – 4 - 6 hetesen féreghajtás
7 - 8 hetesen i.parvo, majd kéthetente i.kombinált, ii.parvo, ii. kombinált, veszettségi, majd fél év múlva ismétlő kombinált és veszettségi, ezt követően évente, fél évente féreghajtás

Kiállítási kutyának, tenyészállatnak javasolt:

Korona elleni, kérdezze álatorvosát

Macskaoltások:

6-8 hetesen i.komb + féreghajtés, majd kéthetente ii. komb. veszettségi, évente újraoltás, félévente vagy negyedévente féreghajtás

Tenyészmacskák, kiállítási macskának javasolt:

Gyakori problémák

Fertőző betegségek

PARVO-vírusos bélgyulladás (kutya)

Általában fiatal (fél évnél fiatalabb) kutyák súlyos általános tünetekkel – láz, bágyadtság, étvágytalanság- és véres, súlyos hasmenéssel járó betegsége. A betegséget a kutya-parvovírus 2. szerotípusa okozza. Ez a vírus a macska panleukopénia és a nyércek bélgyulladását okozó parvovírussal  rokonságban áll.

2-4 napos lappangási idő után jelntkeznek a tünetek: bágyadtság, étvágytalanság, ismélődő hányás, hasmenés amely véressé válik és feltűnően bűzös, súlyos fokú exsiccosis (kiszáradás).

Egyes estekben a tünetek megjelenésétől számítva fél – egy nap múlva a betegek elhullanak. Kezelés hiányában a betegek több mint 50% -a elpusztul.

A kezelés infúziós intenzív terápiából áll. Ilyenkor pótolja az állatorvos a hányással és hasmenéssel elvesztett létfontosságú anyagokat és egyes bakteriális szövődmények megelőzésére antibiotikumokat ad. Az infúziót napi több részletben , vagy folyamatos cseppinfúzió formájában adja be állapottól függően. A beteg állatok nagy mennyiségben ürítik a vírust, amely erős megbetegítő-képességű, és ellenálló. Fertőtlenítésre  hypos oldat, illetve kennelek fertőtlenítésére a talaj gázperzselővel történő átégetése javasolt. Szóba jöhet a fertőzött talaj cseréje is.

Megelőzés: megfelelően vakcinázott szukák kölykei az anyatejjel az első napokban nagy mennyiségű ellenanyagot vesznek fel, amely 6-8 hetes korig védi őket. Ezt figyelembe véve  az első oltást (amely általában önálló ún. molnovalens parvo-vakcina) a 6. és a 8. hét között adjuk be. Ezt követően a parvo-vírusos bélgyulladás ellen többször meghatározott sorrendben  vakcinázunk.

Panleukopaenia (macska)

A macskák és macskafélék világszerte előforduló, súlyos fertőző gyomor- és bélgyulladása, amely a fehérvérsejtek számának nagymértékű csökkenését okozza.

4-5 napos lappangási idő után bágyadtsággal, magas lázzal (akár 41 C), hasmenéssel és hányással jelentkező megbetegedés, amely ebben a szakaszban a fiatal macskák hirtelen elhullását is okozhatja. A kiszáradás jele, hogy az állat hátán ráncba emelt bőr nem simul el, rugalmatlan. Nem vakcinázott felnőtt állatok is megbetegedhetnek, a vírus vemhes állatokban a placentán átjutva károsíthatja a magzatokat is.

A kezelés infúziós terápiából, a szövődmények megelőzésére adott antibiotikumukból áll. Nagy létszámú macska állományokban, ahol  nem vakcináznak, vagy az ellenállóképességet csökkentő egyéb betegségek is jelen vannak gyors terjedésű  járványt okoz.

Megelőzés: több komponensű ún. polivalens vakcinával egymást követően kétszer, 2 hetes időközben beadva megfelelő védettség érhető el. A fiatal állatokat először a 8. hét táján oltjuk.

Veszettség

Súlyos, gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű, agy- és gerincvelőgyulladást okozó vírusos betegség amely az állatokon kívül az embert is megbetegíti.

Már az ősidőkben ismert betegség volt, egyes leírások felhívták a figyelmet harapás útján történő terjedésére.

A veszettség fenntartásában kóbor kutyák, macskák (ún. urbanus – forma), illetve rókák (erdei- forma) játszanak szerepet. A vírus harapás útján jut a szervezetbe (bár más testváladékokban is megjelenhet), ahol az idegek mentén vándorol a központi idegrendszerbe (agyvelő), majd ezt követően jut el a nyálmirigybe is. Általában 3-7 nappal a betegség tüneteinek megjelenése előtt a nyál tartalmaz vírust.

A lappangási idő 2-8 hét (!) néhány ritka esetben azonban ettől lényegesen rövidebb vagy hosszabb időt is megfigyeltek. Az emlősök (ide értve az embert is) fogékonyak a vírus iránt. Megbetegedhetnek madarak is, de a vírust nem ürítik.

Tünetek: igen változatosak lehetnek általában jellemző a viselkedés kóros megváltozása a szelíd állatok támadékonyak lesznek, a vadállat (róka) az ember környezetétől nem fél, a denevérek nappal is repülnek. Klinikai tünetek alapján megkülönböztetünk dühöngő és csendes veszettséget. A dühöngő  formában az állat támadékony, nyálzik, emészthetelen tárgyakat nyelhet le, torzult hangon ugathat. A nyelés a bénulások megjelenése előtt is fájdalommal jár (víziszony). A macskák veszettsége többnyire dühöngő formában zajlik és kifejezetten támadékonnyá válnak! A csendes formában az ingerlékenység fokozódása kimarad, az állat bizonytalan bénulásos tünetek között elhullik. A betegségből való felgyógyulás mind emberben mind emlősökben igen ritka.

Bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózis (állatról emberre terjedő betegség), a beteg állattal, vagy a gyanús esettel kapcsolatos teendőket szigorúan szabályozzák. Az embert mart kutyát, macskát az előírásoknak megfelelően megfigyelik.

Védőoltással a betegség megelőzhető, minden 4 hónapnál idősebb kutyát kötelező veszettség ellen beoltani, amit először fél év múlva, majd évente ismételni kell. A macskák oltása ajánlott.

A fertőzés veszély miatt nem szabad a vadállatok tetemét megnyúzni, begyűjteni, fejét levágni.

Szopornyica (kutya)

Kutyák és kutyafélék vírusos betegsége, amely több formában nyilvánulhat meg, leggyakoribb a légzőszervi forma, ezen kívül idegrendszeri és bőrtüneteket is okozhat.

Lappangási ideje 3-7 nap, ezt követően magas láz alakul ki rövid időre, majd  1-2 nap múlva általános tünetek ( bágyadtság, gyengeség , láz) és felső légúti hurut alakul ki. Az állatok szeméből, orrából sűrű sárgás váladék szivárog. A légutak megbetegedéséhez egyéb baktériumos elváltozások is társulhatnak, amelyek súlyosbíthatják a kórképet. Idegrendszeri tünetek is lehetnek: mozgászavar, tompultság, görcsös izomrángások. Megvastagodhat a bőr a talppárnákon és az orrnyílások környékén.

A tüneti gyógykezelés mellett igénybe veszünk speciális, kutyák részére gyártott ellenanyagokat is.

Védőoltással megelőzhető a betegség, a fiatal állatokat először 9-12 hetes kor között oltjuk , majd az oltást követő 2-4 hét múlva megismételjük. Évente javasoljuk a szopornyica elleni oltás ismétlését. Az idős állatok fogékonysága fokozódhat ezért javasoljuk az öreg kutyák vakcinázását is!

További fertőző betegségek amelyekről a későbbiekben olvashat oldalunkon: leukózis, FIP, leptospirózis, tetanusz, macska AIDS.