www.allatorvos.com    |     Elérhetőség    |     Térkép    |     E-Mail        
Alltorvos.com Hétfõtõl-péntekig: 10:00-12:00 és 16:00-19:00    
Szombat: 9:00-12:00   |   Vasárnap: 18:00-19:00    
2120 Dunakeszi   |   Hunyadi u. 60   |   Telefon: 06-27-391-431
    


« Cikkek


Dr. Kertész Péter: Tacskót ? Tacskót !!!


„ A tacskó mindenesetre a kutyák között a legeredetibb egyéniség, mintegy komikus összetétele a szeretetreméltóságnak és cudarságnak, pajkosságnak és világfájdalomnak, tettrekészségnek és lustaságnak, közömbösségnek és érzékenységnek, gyerekségnek és nagyképűségnek.„ dr. Engelmann-( in: József Ákos: A kotorékvadászat 1929. )

Talán ezzel az idézettel mindent elmondtunk róluk, bár szerintem csak az értheti meg igazán, aki már tartott ilyen kellően szeszélyes, önfejű „(ör)dögöt”, ráadásul drótszőrrel súlyosbítva…. Nem szeretnék a tacskó jellemrajzával hosszadalmasan foglalkozni, de legfontosabb elemként kiemelném, hogy vadászkutyáról van szó!
Monostori Károly 1909-ben megjelent ’Ebtenyésztés’ című munkájában borzebnek írja, manapság viszont, ha a kutyák elhízásáról esik szó, felrémlik előttünk egy, négy görbe lábon járó töltött zokni, idős nénikével a póráz másik végén.

Állatorvosi szempontból rövidlábú, hosszú életű fajtáról van szó, amely alkatából adódóan hajlamos néhány betegségre. A fajtán az úgynevezett kondrodisztrófiás-jelleg jól mutatkozik, ez tette törpévé és kellemesen barokkos ívű lábúvá, maga az elváltozás a végtagok porcszöveteinek növekedési zavara. A tacskóknál (és más hasonló alkatú kutyáknál) ez fajtajelleg, és öröklődő tényezőként rögzült. Súlyos formájával találkozhatunk, ha a szuka kis létszámú almot nevel, bőséges a tej-ellátás és a növekedő utódok keveset mozognak. Ekkor a kölykök extrém nagy súlyúak lesznek, a mellkasuk ellaposodik, nem tudnak rendesen felállni. Időben észlelve a problémát rendszeres mozgatással, tornáztatással, és részleges táplálék megvonással meggátolhatjuk a súlyos deformációk kialakulását.

Újszülött korban egyes fejlődési rendellenességek előfordulhatnak, és ezek az állat további fejlődését is megnehezítik, célszerű tehát már az ellés körüli időszakban (néhány napos korban) állatorvossal megvizsgáltatni az almot. Súlyos mértékű túl-, vagy alulharapás, nyúlszáj, szájpadlás-hasadék esetén a kölyök fájdalommentes elaltatása is szóba kerülhet, ennek megítélése állatorvosi feladat. A harapáshibák tenyésztésből kizáró tényezők!

Nem megfelelő alom hőmérséklet esetén találkozhatunk herpes-vírus fertőzéssel, ami hirtelen kölyökhalált okozhat. A vírus a 14 napnál fiatalabb állatokat betegíti meg, náluk a test hőszabályozó-képessége még nem fejlődött ki, még nem állandó testhőmérsékletük nagyban függ a környezet hőmérsékletétől. A vírus 36-38 C-on már nem képes szaporodni és fertőzni ezért az alom hőmérsékletet is célszerű erre beállítani. Természetesen az anyakutyának lehetőséget kell biztosítani hűsölésre.

A kölyökkorban előforduló további fontosabb fertőző betegségek:
Parvo-vírusos bélgyulladás:Súlyos, véres hasmenéssel, és nehezen csillapítható hányással járó betegség, ami esetenként 12- 24 órán belüli elhullást is okozhat. Fontos hogy az anyai ellenanyagok, amit a föcs-tejjel vettek fel a kölykök, 7-8 hétig védelmet nyújtanak, az elhibázott túl korai védőoltás ezeket az ellenanyagokat blokkolhatja. Ezért javasolja általában az állatorvos az első oltást csak a 7.-8. hét környékén beadni. Ha a járványhelyzet ezt kívánja, ennél korábban speciálisan erre a célra összeállított oltóanyaggal lehet oltani.

Szopornyica:Egyre ritkábban találkozunk vele, kölyökkorban súlyos légzőszervi tüneteket, tüdőgyulladást, gennyes kötőhártya-hurutot okoz. A betegek tartósan lázasak, köhögnek, szemükből, orrukból sűrű sárgás váladék folyik. Több formája ismert a betegségnek; az átvészelt szopornyica állhat egyes epilepsziás tünetek hátterében. Gyógykezelése állatorvosi feladat, ami súlyos esetben sokszor kilátástalan. Megelőzése kombinált vakcinákkal lehetséges, a 10. hét környékén adjuk be az első oltást ellene.

Növendék kutyáknál sokszor találkozunk különböző felső-légúti megbetegedésekkel, és hasmenéssel, hányással járó kórképekkel , amelyek többnyire fertőző eredetűek, de ezek általában enyhe lefolyású betegségeket okoznak.

A tacskók jellemükből eredően hajlamosak bezabálni mindenféle maradékot, szemetet, gyümölcsöket (magostul), amelyek a gyomor-bélcsatorna betegségeit okozzák. Gyakori probléma a gyomor-megterhelése (ez gyakorlatilag a „bezabálás” orvosi megfelelője), és a részeleges vagy teljes bélelzáródás. Típusos a disznóvágások után, hogy az apró csontokat (köröm) odaadják, hiszen olyan „aranyosan” kéri. A végállomás gyakran az állatorvosi rendelő: a hasüreget áttapintani sem kell, feltűnő az extrém kitelt has és a messziről hallható csörgő-zörgő hang, amit a gyomorban összegyűlt csontok hallatnak. Egyik esetben (tacskó) az eltávolított csontokkal (ami körömpörkölt gyártása közben került az áldozatba) egy literes edényt töltöttünk meg! Szerencsésebb volt Pipi nevezetű szálkásszőrű-tacskóm, aki egy fél gombolyag spárgát evett meg, mert rálötyögött egy kis zsiradék. Valószinűleg a zsírnak köszönhetően a gombolyag áthaladt a bélcsatornán és másnap reggel mentettem meg, amint a végtermék fityegett a „kijáratban”.

Acantózis nigricans: ismeretlen oktanú bőrbetegség, amely kizárólag tacskókban jelentkezik. Már 1 éves kor táján jelentkezhet, a hónaljban a bőr megvastagszik, lekopaszodik. Később a hasaljon, a lágyéktájékon, a füleken is bársonyos tapintatúvá válik a bőr. Előrehaladott esetben a bőr olyan, mint a fekete bársony. Az elváltozás nem gyógykezelhető.

A kis méretű test hosszú életet is lehetővé tesz tacskóink számára – amennyiben nem zabálja magát halálra idő előtt- így az öregkori betegségek egész tárháza gyűlhet össze:
Szívbetegségek
Típusos városi, keveset mozgó egyedeknél. Időnkénti köhécselés, zihálás, a has kiteltsége hívja fel a figyelmet a bajra. Nem szívesen mozog, keveset eszik, a szájnyálkahártyája halvány, esetleg lilás színezetűvé válik. Az ok általában szívbillentyű hiba és következményes keringési elégtelenség. Időben elkezdett gyógykezeléssel a folyamat lassítható, és hosszú ideig tünetmentessé tehető a beteg.

Mozgás-szervi betegségek
Legismertebb ezek közül az ún. tacskóbénulás. A porckorong elváltozásáról van szó, ami általában a hát-ágyéki gerincszakaszt érinti. Elősegítő tényező a testhez képest hosszú gerinc és rövid lábak. A kezdeti időszakban az állat púposítva jár, majd a hátulsó testfél megbénul, a hátulsólábait mereven előrenyújtva tarja, nem bír lábra állni. Előrehaladott estben a hátulsó végtag petyhüdt, rongybaba szerű és fóka módjára húzza maga után. Az elváltozás bevezető tünetek nélkül hirtelen is kialakulhat. Gyógykezelése mindig állatorvosi feladat és az esettől függ, hogy sebészi vagy konzervatív terápiát választunk.

Cushing-szindróma
A kutyák egyik leggyakoribb endokrin megbetegedése, különösen gyakran találkozunk vele 8-10 év feletti tacskóknál. Oka a hipofízis és a mellékvese működésének zavara, aminek súlyos anyagforgalmi (víz-, szénhidrátanyagcsere) következményei vannak. Az állat sokat iszik és vizel, elhízik, a hasa jellegzetesen lóg, majd a fülön és a has aljon szőrhiányos területek alakulnak ki. A fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség is hiányos lesz. A pontos diagnózis felállítása után kezeléssel az állapot javulása elérhető.

Cukorbetegség
A leggyakrabban diagnosztizált endokrin megbetegedés, érdekes, hogy szukákban négyszer gyakoribb, mint kanokban. A beteg fáradékony, sokat iszik és vizel, lehelete gyakran aceton-szagú, előrehaladott esetben szimmetrikus szőrhullás, és mindkét szemen lencsehomály figyelhető meg. Laborvizsgálatokkal már korai stádiumban diagnosztizálható betegség, és szövődménymentes esetekben teljesen tünetmentessé tehető a páciens. Fontos a tulajdonos közreműködése, a pontos inzulinadagolást és diétát az állat élete végéig folytatni kell.

Elhízás
Nem betegség, hanem állapot. Nem köthető fajtához, de a tacskó koldus jelleme, a lakásban tartás, a mozgás-szegény életmód mind hozzájárul kialakulásához. Sokszor tapasztaljuk egyedül élő öreg nénikék tacskóinál, akiknek egyetlen családtagja a kutyája.
A száraztápok térnyerésével olyan koncentrált táplálék jelent meg a kereskedelemben, amiből egy tacskónak tényleg csak pár szem adható. Az a baj, hogy az állat jól-lakottság érzete nincs arányban az elfogyasztott takarmány mennyiségével: a szükséges táplálóanyag mennyiséget már megette, de még „kong” a gyomra. Célszerű a száraztápokat megáztatva és némi rizzsel egyéb háztartási maradékokkal kiegészíteni. A napi egyszeri étkezés fontos! Nem szabad apró falatkákkal kedveskedni kutyánknak. A súlyos elhízás kezelése mindenképpen állatorvosi feladat és legalább annyi szenvedés a gazdának, mint a kutyának.

Ha már közel a vég
Az elválás nem könnyű, hirtelen elhullás esetén beletörődünk a megváltoztathatatlanba, súlyos betegségek esetén időt húzunk, többször konzultálunk az állatorvossal. A kezelő állatorvos – aki egész életét végig követte kedvencünknek- talán objektívebben tud állást foglalni, mint mi, akik még mindig bízunk a csodában. A végleges elaltatás során egy altatószer kombinációval elbódítjuk a pácienst, majd miután a teljes érzéstelenség beállt, egy másik szerrel – ami nem méreg, hanem túl adagolt altató- leállítjuk a légzést és a keringést, ezzel párhuzamosan leáll az agyműködés. Elfogadott álláspont szerint ez a módszer teljesen fájdalom-mentes. A tetem sorsáról a tulajdonos dönt, több lehetőség közül választhat: elszállíttatás, hamvasztás, temetés. Tisztelve a tulajdonos érzéseit, már szoktam javasolni egy új „kedvenc” beszerzését, aki hasonlíthat ugyan elődjére, de új vonásokkal, jellemmel sok örömet okoz majd gazdájának.

Ilyenkor már felmerül a kérdés: tacskót? Tacskót!

„ mit kívánjak neked jövőre? Őrizzék meg a tenyésztőid további tenyésztésednél az arany szabadságot, tartsák tőled távol a küllemdiktátorokat, ne sematizáljanak, mert azt igazán nem érdemled meg.” Dr. Engelmann Frigyes (in: József Ákos: A kotorékvadászat 1929.)

 



© 2006 Állatorvos Online. Minden jog fenntartva.                                 Web-tervezés Artamax Studio | Web-marketing: WebPromóció.